Mi a baj az ösztönös cégvezetéssel a Mesterséges Intelligencia korában?

(A számok kiragadott iparági példák, amelyek természetesen minden iparágban mások, de az arányok sajnos hasonlók). A hozzáadott értéket úgy lehet kiszámítani, hogy a nettó árbevételből le kell vonni az anyag- és alvállalkozói költségeket (de a rezsit nem, csak a termeléshez ténylegesen felhasznált anyagot), majd ezt el kell osztani a létszámmal és máris megvan a termelékenység értéke.

Sokan, sokféleképpen igyekeznek magyarázni a különbséget, és tény, egy része magyarázható a fejlettebb piaccal (magasabb árak, jobb fizetési morál stb.), de csak a kisebb része. A nagyobb nem ezen múlik, hanem sok apró egyéb tényezőn, amelyek közül talán a legfontosabb a pontos önköltség kiszámítása, ráadásul termékekre, vevőkre bontva, éspedig nem éves szinten, hanem akár műszakonként látva a változását!

A legtöbb magyar középvállalkozásban a könyvelő ad valamilyen hozzávetőleges számot, a jobbaknál már van ERP rendszer, amelyből már pontosabb adatok jönnek, de egy gyártó cégnél még az ERP-ből jövő adatokból is legfeljebb csak havi önköltséget lehet látni, és azt sem termékekre vagy ügyfelekre bontva.

Amikor egy gyártó vagy akár kereskedő cégnél összeáll a termékenkénti és vevőnkénti önköltség, akkor mindig egészen más kép rajzolódik ki a cégvezető számára, mint amit addig gondolt. Olyan vevőkről és termékekről derül ki, hogy veszteségesek, amelyekről addig teljesen másképp vélekedett, hiszen a pontos önköltség ismeretében válik csak világossá, hogy már eleve túl alacsony áron vállalta el a megrendelést.

Ez egy 500 millió Ft éves árbevétel alatti vállalkozásnál még nem akkora probléma, de egy 1 mrd-os cégnél már 10 milliók repülnek ki az ablakon amiatt, mert nem váltottak időben stratégiát. Amíg egy kisvállalkozásnál minden fillért, minden lehetőséget meg kell fogni, addig egy középvállalkozásnál már fókuszálni kell, ki kell választani, hogy kinek éri meg dolgozni, mit érdemes gyártani, forgalmazni, márpedig az ő igényeiknek sokkal jobban, specializáltabban meg kell felelni. Ezt pedig kizárólag tűpontos számok alapján lehet eldönteni.

Csodák nincsenek, ERP nélkül egy középvállalat az ablakon szórja ki a pénzt, de ma már az ERP is kevés önmagában, tovább kell lépni a mesterséges intelligencia alapú alkalmazások felé, amelyekkel egy 2mrd-os cég akár 100 millió Ft-ot is megtakaríthat évente! (ez egy konkrét példa, amit az előadáson részletesen be is mutatunk)

Egy kérdés maradt csak:

egy magyar vállalkozás is elérheti a német termelékenységet?

Sőt, számos magyar középvállalkozás még túl is szárnyalja azt. Ekképp tudnak sikeresen exportálni, mi több akkora nyereséggel dolgozni, hogy abból iparáguk legmodernebb technológiáit működtetve a legnyereségesebb versenyzővé váljanak. Ez látszólag egy ördögi kör, a tyúk és tojás dilemmája, de a trükk csupán annyi, hogy több kisebb lépésben lehet a német vállalkozások hatékonyságát és piacképességét elérni, és ezen az ösvényen elengedhetetlen eszköz a Mesterséges Intelligencia.

A részletes

tematika*

Az előadás során olyan – a világon is – élvonalbeli ismereteket adunk át, amelyek révén éves szinten min. 50%-kal tudod növelni céged nyereségét, vagy akár 200%-kal a termelékenységét!

• Mi van az Excel erdő után? Egyáltalán mi a határa a bonyolultság növelésének?
• Hogyan lehet a kontrollt drasztikusan megnövelni az alkalmazottak, a vevők, a készletek és a pénz felett?

• Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia növelni a termelékenységet?
• Mi az a prediktív analitika, és hogyan segíthet a termelékenység megnövelésében?
• Marketing, értékesítés, készletkezelés, toborzás és milyen területeken növelheti a hatékonyságot az MI?

• Egy 2 mrd-os pékség története, hogyan spóroltak meg 100 milliót évente az MI használatával?
• Egy 1,5 mrd-os gyártó cég története, akinek az 1 mrd-os multi ügyfeléről kiderült, hogy veszteségesen gyártanak neki!
• Transzparencia és hozadékai – komplex értesítési rendszer
• Projekt alapon működő vállalkozások komplexitásának kisimítása

*A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

előadók