FŐOLDAL | Cégvezetés | Elég jó cégvezető vagy céged új szintre emeléséhez?

Elég jó cégvezető vagy céged új szintre emeléséhez?

Szerző: | 2019. május 8.

Gino Wickman szerint szinte minden cégvezető szembesül vállalatvezetés során az alábbi 5 frusztrációval (ezek még nem a tesztkérdések)
(https://www.amazon.com/Traction-Get-Grip-Your-Business/dp/1936661837).

  1. A kontroll hiánya, nem tartod ellenőrzésed alatt:
    • az idődet,
    • a piacodat,
    • a cégedet.
    • Az üzlet kontrollálása helyett a céged irányít téged.
  2. Emberek: tele van a hócipőd az alkalmazottaiddal, a vevőiddel vagy a szállítóiddal. Úgy tűnik, hogy nem figyelnek rád, nem azt csinálják, amit kellene.
  3. Profit: nincs elég belőle – sohasem!
  4. Plafon: megtorpan a növekedésed, és bármit is csinálsz nem tudsz a következő szintre lépni. Tanácstalan vagy, hogy mit tehetnél.
  5. Semmi nem működik: már számos stratégiát kipróbáltál, tanácsadók hada járt már nálad és az eredmény az lett, hogy a csapatod gyanakodva fogad minden új próbálkozást.

A cégvezetés kontroll 4 kulcsterülete

Vedd észre, hogy mind az öt probléma összefügg, és a megoldás egy hatékony, olajozott szervezet lesz, ami növekedik, méghozzá akkor is, ha nem nézel oda. Verne Harnish szerint céged működése 4 tartóoszlopon nyugszik:
(https://www.amazon.com/Scaling-Up-Companies-Rockefeller-Habits/dp/0986019526)

  1. EMBEREK
  2. STRATÉGIA
  3. VÉGREHAJTÁS
  4. PÉNZ

A jó embereid fogják hatékonyan működtetni a cégedet, ha kitaláltok a vezető társaiddal egy jó stratégiát, amit kitartóan végre kell hajtani (találkozókkal és kontrollrendszerekkel), és mindehhez nagyon sok pénz kell, mert a növekedés égeti a pénzt. A jó hír viszont az, hogy a hatékony működés termeli a pénzt.

A hatékony működés biztosítása viszont egyedül nem fog menni (most nem az jön, hogy hívj engem és vaskos óradíjért megmondom a tutit.) Amire szükséged van az a KONTROLL:

  • az embereid,
  • a végrehajtás,
  • a vevőid,
  • a szállítóid,
  • a pénzed,
  • és a profitod felett.

A kontrollt pedig az ADATOKból kinyert INFORMÁCIÓ alapozza meg. Ha úgy gondolod, hogy a 21. században jól működő informatikai rendszer nélkül is tudod hatékonyan működtetni és növelni a cégedet, akkor lehetsz ugyan jó cégvezető, viszont az én vizsgámon máris megbuktál.

A cégvezetés nem kell, hogy egy állandó küzdelem, idegeskedés legyen és általában napi 12 óra munkát sem igényel. A világban már nagyon sok cégvezető találkozott azokkal a problémákkal, amik most téged foglalkoztatnak, így a legtöbbre van megoldás.

A növekedéssel az a fő probléma, hogy egyúttal a komplexitás is növekszik. Az alábbi ábrán látható, hogy a szervezet növekedésével a lehetséges kapcsolatok száma exponenciálisan szaporodik, és ezek az entitások nem csak az alkalmazottaid, hanem a vevőid, szállítóid, termékeid is lehetnek.

Ha a komplexitás elér egy bizonyos szintet, akkor az előző szint (ahol most vagy) eszközeivel az már kezelhetetlenné válik, és nem tudsz átlépni a következő szintre (ahol lenni szeretnél). Ezért szükséges a cég növekedése során “megugrani” új szinteket, viszont egy-egy ilyen ugrás nem olyan egyszerű.

Az USA-ban 28 millió cég vizsgálatából megállapították, hogy vannak olyan kitüntetett cégméretek, amelyekből statisztikailag sokkal több van, tehát ezek a cégek stabil állapotai. Az alábbi ábrán látható, hogy a stabil állapotok között völgyek húzódnak meg, ami azt jelenti, hogy egy cég vagy megugorja a következő strukturális szintet, vagy visszazuhan az előzőre, esetleg elvérzik a halál völgyeiben és tönkremegy.

Hogy jobban be tudd magad azonosítani (az amerikai éves forgalmak kicsit mások, mint nálunk Magyarországon), a stabil állapotok létszám adatokra vetítve az alábbiak:

  • 1-3 alkalmazott
  • 8-12 alkalmazott
  • 40-70 alkalmazott
  • 350-500 alkalmazott
  • 2500 – 3500 alkalmazott

Ha Te most egy 50 fős cég ügyvezetője vagy, úgy igen nagyot kell ugranod, hogy a következő szintre lépj, hiszen az már 7x akkora szervezetet jelent. Addig pedig át kell kelnetek a halál völgyön, ami 70-350 alkalmazottig tart.

Magyarországon ez extra nehéz, mert a legtöbb iparágban ehhez ki kell lépni az országból, export nélkül nem lehet 350 fősre növekedni, ami önmagában komoly szintugrást feltételez (Lengyelországban a piac mérete miatt ezt a legtöbb iparágban belföldön is el lehet érni).

Épp ehhez a növekedéshez biztosít elengedhetetlen támogatást a megfelelő informatikai rendszer, mert:

  • termelékenységben,
  • termék/szolgáltatás minőségben,
  • marketing és értékesítés hatékonyságában,
  • projektek, feladatok menedzselésében, az-az szervezésben

fel kell nőni a nemzetközi szinthez, különben nem rúgtok labdába, különösen nem Nyugat-Európában. Csak egy érdekes adat a termelékenységi mutató, ami kb. 1 főre jutó éves árréstömeg (éves megtermelt érték/fő pontosan), ami:

  • Nyugat-Európai átlag 19,5 millió Ft,
  • Magyar átlag 6 millió Ft,
    • Amiből 12 millió a nagyvállalatok,
    • 3 millió a kkv-k!

Még egy fontos adat. Ahhoz, hogy minden munkatársadat 100%-ig bejelentve alkalmazd, és versenyképes bérekért, min. 7 milliót kell produkálni termelékenységben!

Ha elkezdesz exportálni, és olyan versenytársaid vannak, akik termelékenysége jóval a te céged felett van (pl. lengyelek), akkor ők úgy is nyereségesek tudnak maradni, hogy bőven a te áraid alatt kínálják, amit kínálnak! A nemzetközi versenyképességhez nemzetközi termelékenységet kell elérni, ami szerencsére már jó pár magyar cégnek sikerült, de ehhez nagyon pontos adatok, és elemezhető, transzparens cégműködésre van szükség.

Informatikai támogató rendszerek

A kockásfüzetet átugorva máris megérkeztünk az Excelhez, ami persze ugyanúgy lehet egy támogató informatikai rendszer, főként az első két stabil állapotnál. Már ezeknél a cégméreteknél is fontos, hogy a kialakult üzleti folyamat le legyen követve és ennek során az adatok bekerüljenek az Excelbe.

Sok cégvezető elköveti azt a hibát, hogy a következő szinteken is megtartja az Excelt és abban próbálja nyomon követni a folyamatait. Ez igen hamar a növekedés legnagyobb gátja lehet, hiszen a több száz halmozódó táblázat és munkalap egy idő után átláthatatlan adattengerré válik, vagy épp lesz egy giganagy táblázatod, amit már Te sem látsz át.

Az Excel után a következő lépés egy ügyviteli rendszer bevezetése. Legjobb, ha ez egy integrált vállalatirányítási rendszer. Az integráltság gyakorlatilag azt jelenti, hogy semmilyen adatot nem kell kétszer felvinni a rendszerbe, pl. szállító számlákat egy pénzügyi Excelbe és külön a könyvelésbe. Azonban egy ügyviteli-, vagy vállalatirányítási rendszer (ERP) bevezetése sokkal komolyabb feladat, mint az elsőre tűnik. Az implementáció során újra kell gondolni az üzleti folyamataidat (lehetőleg egyszerűsíteni), és ezek a folyamatok fognak megtestesülni az informatikai rendszerben (ha elég rugalmas a rendszer és a szállítód).

Az adatrögzítés idő- és munkaigényes, márpedig ezen a szinten, amikor az automatizáláshoz még nem elég nagy a cég, komoly emberi erőforrást is igényel, ezért tűnhet úgy, hogy egy ERP bevezetése nem hogy egyszerűsíti, hanem épp nehézkesebbé teszi a működést. Sajnos hoznunk kell ilyen áldozatokat a növekedés oltárán, mert az adatok mindenképp szükségesek a növekedéshez (lásd következő fejezet).

A következő szinteken a cégek már olyan kontrolling, üzleti intelligencia rendszert használnak, amelyek a vállalatirányítási rendszerből, a bérprogramból és az Excelekből gyűjtik össze az adatokat, majd vizualizálják ezeket, így lehetőséget biztosítanak az adatok elemzésére.

5 tesztkérdés

Most pedig következzék informatikai rendszered vizsgája, amely egyúttal a Te vizsgád is. Éppen ezért légy őszinte magadhoz, mert ha a teszteken nem mész át, úgy jelenlegi rendszered a növekedés támogatásához sem lesz elég jó.

Teszt1: Minden munkaterületen kérdezd ki egy kollégádat, hogy milyen napi problémái vannak és melyek azok, amelyek adminisztrációval kapcsolatosak (számlázás, dokumentumok kezelése, raktárnyilvántartás, stb.). Figyelj nagyon és hallgasd meg, hogyan lehetne jobban csinálni.

Teszt2: Keress egy komolyabb ügyviteli problémát (pl.: egy nagyobb projekthez tartozó összes dokumentum összegyűjtése, vevői reklamáció visszakövetése, árfolyamveszteség kimutatása, visszáru pénzügyi kezelése, stb.) Ha gond nélkül le tudja kezelni ezt a jelenlegi rendszered, akkor azon a területen minden rendben.

Teszt3: Milyen pontosan tudod az önköltségedet/profitodat? Légy őszinte magadhoz! Szorozd meg ezt a pontatlansági százalékot az éves bevételeddel, és ha a kapott összeget jelentősnek ítéled, akkor biztosan ERP-re van szükséged.

Teszt4: Tegyél fel egy fogós kérdést az egyik alkalmazottadnak, pl.: Mennyi árrésünk volt összesen az X termékünkön az Y projekten?. Mondd, hogy nagyon sürgős a válasz és mérd az időt, ami alatt megkapod, és nézd meg alaposan, hogy mennyire pontos az eredmény.

Teszt5: Mennyire tudod Te és a munkatársaid fejben tartani a határidős és egyéb eseti feladatokat? Kapsz üzenetet arról, ha például egy szállítólevél 1 hétig nincs leszámlázva?

A kontrolling és a BI fogalma

Ahogyan azt minden cégvezető – köztük remélem Te is – elismeri, hogy a kontrolling elengedhetetlenül fontos! Valószínűleg azzal is tisztában vagy, hogy ez amolyan ellenőrzés-féle, amivel például a pénzügyeidet tudod figyelemmel kísérni (igen, hangsúly a figyelmen). Talán arról is hallottál már, hogy “amit nem tudsz mérni, azt nem tudod javítani”, és minden bizonnyal mutattak már neked dizájnos műszerfalakat grafikonokkal, térképekkel és mérőműszerekkel, amelyek az egyes a mutatószámokat szemléltetik.

Eljátszottál már valaha a gondolattal, hogy minden reggel, amikor leülsz az irodádban a számítógéped elé (vagy épp előveszed a telefonod), ezen a műszerfalon kövesd a céged fontosabb számait? A jelenlegi ERP-d ugyanis ezt nem tudja biztosítani maradéktalanul. Ha még nem jutottál el addig, hogy a tettek mezejére lépj és egy komoly kontrolling rendszert építs ki a cégedben, akkor ajánlom figyelmedbe a következő bekezdést.

Mi az a BI?

Business Intelligence (BI, bí-áj), üzleti intelligencia, döntéstámogatás, vezetői információs rendszer, kontrolling – mind ugyanazt jelentik: egy eszközt, amellyel adatvezéreltté (lásd alább) tudod tenni a cégedet. Az üzleti intelligencia fókuszában manapság az adatok vizualizációja áll, ugyanakkor ha adatvizualizációról hallunk, ösztönösen színes grafikonokra gondolunk. Noha vagány dolog, amikor pl. az értékesítőid teljesítményét látod egy színes oszlopdiagrammon, de ezt az információt általában az ügyviteli rendszeredben is lekövetheted (bár ott nem fognak pörögni-forogni a grafikonok).

A BI rendeltetése ott kezdődik, ahol az ERP-é véget ér: amikor olyan információt tudsz kinyerni általa, ami az ügyviteli rendszeredben szinte elérhetetlen. Ha végigolvasod az oldalunk cikkeit (főleg az esettanulmányokat), sok ilyen példával találkozhatsz, én most az egyik legfontosabbról szeretnék írni, ami a vállalkozások legfontosabb mutatószáma: a profit.

Valószínűleg látod a céged összesített nyereségét, vagyis tudsz egy számot az elmúlt évre, de az elmúlt hónapra ez a profitérték már homályos. Azt viszont nem fogod tudni kinyerni a vállalatirányítási rendszeredből, hogy tegnap mennyi pénzt csinált a céged, és az mennyivel több vagy kevesebb, mint tegnapelőtt. Még kevésbé látod, hogy mennyi a profit termékcsoportonként vagy dolgozóidra, projektjeidre, gépeidre leosztva.

Fontos, hogy megértsd, én nem árrésről beszélek, amit valószínűleg tudsz listázni a jelenlegi rendszeredből. Számos forrásból érkezhetnek bevételek és mindezeket sok helyre költöd, viszont ahhoz, hogy tisztán láss, a teljes rendszert ismerned kell, pontosan minden szegletét.

Ez gyártó és szolgáltató ügyfeleinknél igen bonyolult tud lenni, de van olyan nagykereskedőnk is, ahol több, mint 100 különböző adatforrásból érkeznek az adatok az önköltségszámításhoz, viszont ott már egy letisztult grafikonná egyszerűsödnek. Ezt lehetetlen kivitelezni Excelben vagy egy ERP-ben, ugyanis sokszor ezek az adatforrások dinamikusan változnak.

Jó az Excel is kontrollingra?

Kisebb szervezeteknél akár jó is lehet, de számos korlátja van:

  • Adatmódosítás/szcenáriók
    Az Excelben hordozott adatok esetében ha szcenáriókat akarunk eljátszani, vagy módosított formában akarunk valamit kimutatni vagy számolni, akkor vagy az eredetit kell módosítanunk, vagy le kell másoljuk az egészet, ami elég körülményes csak azért, mert épp másképp akarunk megnézni valamit. Ezzel szemben a BI-ban mindig egy helyen hozzáférhető az összes adat, amely a felületen (meta szinten) akármilyen formában variálható, lekérdezhető. Szcenáriókat játszhatunk el anélkül, hogy az érintené az adat igazi szerkezetét, hisz ez egy adat feletti rétegben zajlik.
  • Számított mezők
    Egy Excel fájlban a legkisebb módosítás is felboríthatja akár az összes számítást, amit a cellákban végzünk, ráadásul nem is kapunk erről figyelmeztetést (pl.  kapcsolódó ‘táblák’ vagy számított mezők kapcsolódnak ehhez az adathoz). A BI-ban ugyanezt a hibát jóformán lehetetlen elkövetni.
  • Valósidejűség
    Egy Excel file mindaddig blokkolt, amíg valamilyen más szoftver olvas belőle, ezért nem igazán praktikus rendszerek összekapcsolásánál. Az exceles kontrolling módszere, hogy napról napra kiexportálgatjuk adatainkat az ERP-ből, ami nemcsak időrabló, de folyamatos hibázási lehetőséget is jelent. A BI-ban automatikus adatszinkronizáció biztosítja az adatok frissességét.
  • Adatmennyiség
    Egy Excel vagy munkalap korlátolt a rekordok és az oszlopok számát tekintve is (1 millió rekord felett már meghal). A BI tetszőleges mennyiségű adatot, akár több milliárd rekordot kezel.
  • Vizualizálási lehetőségek
    Az oszlopgrafikont magabiztosan kezeli az Excel, viszont a többdimenziós vizualizálásnál már komoly korlátai vannak, nem beszélve pl. a térképen megjelenítendő adatsorokról.
  • Mélységi adatelemzés
    Az összefüggések elemzésénél az Excelben tábláról táblára vagy mezőről mezőre ugrálva képletelemzésre lehet szükség, míg egy BI-ban a lefúrással másodpercek alatt elérhetünk a forrás adatokhoz, akár tranzakció szintig.
  • Biztonság
    Excel esetén az adatok, számítások, képletek logikája is egy fájlban van tárolva. Aki hozzájut egy ilyen fájlhoz, annak mindene megvan, hogy visszafejtse akár az üzleti logikát is. A BI-ban a tárolás speciális logika szerint történik, ráadásul ezek titkosíthatóak. Van lehetőség ütemezett mentésekre, ráadásul elég ha csak a logika van meg abból: egy adatszinkronnal bármikor visszaépíthető a teljes BI adathalmaz vagy kimutatás, ami rá épül.
  • Jogosultságkezelés
    A BI-ban mező és tábla szinten el tudom dönteni, hogy milyen felhasználó mit láthasson. Míg az Excelben autentikáció hiányában erre nincs lehetőség, addig BI-ban könnyen el tudom rejteni a bér adatokat egy részlegtől, aki viszont ugyanabból a forrásból dolgozik, mint mondjuk én, aki látom. Ezzel erőforrást is spórolok, mert csak egy halmazom van a háttérben, és egy szinkronnal mindenki számára jön a friss adat, de mégse lát mindenki mindent.

Mit jelent az adatvezéreltség?

Biztosan hallottad már a fogalmat, és erről is biztosan van egy képed, például amit a Feledés című Tom Cruise-os filmben láttál.

Oblivion dashboard

A BI képes azonnali üzeneteket küldeni ilyen események bekövetkeztekor és ami a legjobb, hogy – mivel erre van kitalálva – nagyon egyszerűen és gyorsan paraméterezhetőek az ilyen figyelmeztető üzenetek. A lean szemléletű szervezeteknél arra használják ezt a funkciót, hogy ha felfedezik, hogy valami nem jól működik, akkor a BI-ban beállítanak erre egy riasztást, figyelmeztető üzenetet, hogy ha legközelebb ilyen előfordul, akkor időben értesüljön róla a vezető. De a marketing is tudja használni az adatvezérlést, amikor a rendszer automatikus formázott levelet küld az ügyfélnek egy bizonyos vásárlás, vagy egy bizonyos aktivitás után a webodalon.

Mire jó ez nekem?

A BI pénzt fog termelni Neked. Az egyik ügyfelünknél, amikor beállítottuk az alerteket (figyelmeztetéseket) arra, hogy jelezze a ki nem állított szállítóleveleket, a rendszer az elmúlt 3 évből azonnal kilistázta azokat a tételeket, amik ki lettek szállítva, de a pénzügy elfelejtette kiszámlázni őket (több 10 millió Ft volt!). Ez egy tipikus példa arra, ahogy a BI megtérül, mielőtt még igazán be lenne vezetve.

Több példát tudnék arra is mondani, amikor az önköltség-elemzés során kiderült, hogy az adott terméken az ügyfélnek messze nincs annyi profitja, mint ahogyan ő azt korábban gondolta, és egészen máshol keresi meg a cég a pénzét. Az ilyen esetekben a termékportfólió átszervezésével gyors és brutális profitnövekedés érhető el.

Számos nagykereskedő arra használja a BI rendszerünk előrejelzési funkcióját, hogy pontosan meghatározza mi az optimális készletszint, amit az adott boltjában készleten kell tartania. A fogyások múltbeli adataiból ugyanis mesterséges intelligencia technológiákkal előrejelezhető, hogy pl. mennyi kifli fog fogyni holnap, vagy mennyi kötőelemet fognak rendelni a jövő hónapban.

Míg az ERP-d bevezetése egy pénzügyi katasztrófa volt, és ma sem tudod, hogy a befektetett pénz azóta megtérült-e már, a BI már az első naptól termeli a pénzt és nagyon gyors megtérülési görbéket mutat. Ezért vállalkozunk arra bizonyos ügyfeleinknél, hogy profitgaranciával kössük meg a szerződésünket a BI-ra, vagyis nem csak azt vállaljuk, hogy a BI bevezetés megtérül, hanem azt is, hogy rövid idő alatt megnöveli a profitot.

Nekem nincs olyan emberem, aki ezt kezelné

Teljesen általános, hogy milliárd forintos forgalom alatti cégeknél nincs külön informatikus (vagy kontroller), aki támogatná a vezetőket a döntéseikhez szükséges információ kinyerésében. Persze jó ha van ilyen, de a BI rendszer használatához nincs szükség adattudósra. A rendszer legnagyobb előnye éppen az, hogy vezetőid önállóan tudják használni, szűrni tudnak az adatok között, le tudnak fúrni a negyedéves bevétel adatokba, hogy megnézzék honnan ered a kiugró érték és egyszerűen egy új pivot táblát tudnak generálni.

A modern BI rendszerek ugyanis önkiszolgáló jellegűek, azaz egy rövid oktatás után a rendszer felületén drag&drop eszközökkel össze tudsz rakni pl. egy olyan térképet, ahol a területi megoszlásban látszik pl. az üzletkötőid által eladott termékek árrése. Az adatforrások bekötéséhez, számított mezők definiálásához persze szükség lehet felkészültebb informatikusra, de a Dyntell tanácsadói felépítik ezt a háttér-rendszert, Neked csak használnod kell.

Ne szívasd meg újra magad!

Oké, a feladat tehát adott: keressünk egy BI-t (bármi is legyen az). Első dolgod, hogy körbekérdezel az ismerős fejlesztő cégek között és természetesen a jelenlegi ERP szállítódat is megkérdezed.

Na most azt tudnod kell, hogy a BI olyan az IT cégeknél, mint a szex a tiniknél. Rengeteget tudnak beszélni róla, de igazán csak kevesen csinálják. Hogy meggyőződj arról, hogy az ismerősöd tényleg meg tudja oldani a problémáidat (és nem csak egy színes rajzolótáblája van a rendszeréhez), az alábbi csekklistán javaslom menj végig vele, mielőtt egy fillért is fizetsz neki:

  • Bármilyen szuper vállalatirányítási rendszered van, egy csomó fontos adatod Excelekben, táblázatokban található. Az üzleti intelligencia szoftverek alapvető képessége, hogy többféle adatforráshoz kapcsolódva egybe tudják gyúrni az adatokat a megegyező mezők mentén. Lehetőséged van például az üzletkötőid premizálására úgy is, ha a jutalék százalékokat egy Excelben tartod, de a forgalmak az ügyviteli rendszerből jönnek.
  • Ha már több adatforrás, úgy arra is kell gondolnod, hogy a könyvelőd vagy bérszámfejtőd lehet más rendszert használ, mint a céged alap vállalatirányítási rendszere, amelyeket szintén be kell tudni kötni a BI-ba. És milyen jó lenne ha a weboldalad látogatottsági adatai, a Google Adwords és Facebook hirdetési kampányokra költött pénzek, neadjisten a weboldalak betöltődési sebessége is megjeleníthető lenne ugyanabban a grafikonban, mint az ERP-ből jövő adatok.
  • A BI egyik legfontosabb fegyvere, hogy nem csak szolgai módon megjeleníti az adatokat, hanem azokkal műveletek, elemzések végezhetők. A legegyszerűbb módja ennek a kalkulált mezők kialakítása, ahol a különböző adataiddal akár egészen bonyolult műveleteket is végrehajthatsz. Az igazi csodafegyver mégis a mesterséges intelligencia, amivel meg tudod jósolni (többek között), hogy melyik vevőd készül elhagyni éppen és milyen forgalmad várható a következő hónapban (a korábbi adatok és a külső, összefüggő adatok alapján).
  • A torta- és oszlopdiagram szemléletes, ha komolyan gondolod az adatvizualizációt, úgy sok más grafikon-típusra is szükséged lesz. Talán az egyik legbeszédesebb típus a térkép, ahová felrakhatod a különböző regionális adataidat. Egyik ügyfelünk épp egy térképgrafikon kivetítésekor világosodott meg az első nap – amikor adatait rákötöttük a BI-ra – a legfontosabb vevői adatainak európai eloszlásáról.
  • A lefúrás valami olyasmit jelent, hogy rákattintasz egy diagram-elemre (pl. egy oszlop) és az adott elemet tartalmazó adatok tovább bomlanak valamilyen más szempont szerint. Például egy évenkénti bevételt le lehet fúrni havi bevételekre, üzletkötőnkénti bevételekre, vevőnkénti bevételekre, majd az egyedi bizonylatokra. Értékesítési bemutatón történt, hogy rákötöttük egy ügyfelünk adataira a BI-t, és megjelenítettük a bevételezett alapanyagok értékét. Az egyik készletcsoportban egy nagyon magas oszlopot láttunk, ez az ügyfélnek tűnt fel, hogy “vajon az az oszlop miért olyan nagy?”. Belefúrtunk, lementünk bizonylat szintig és kiderült, hogy a múlt havi bevételezésnél egy nullával többet ütött az adminisztrátor az eurós bevételezési árhoz az egyik számlatételen.
  • Ha komolyabban használtad már az Excelt, akkor biztosan emlékszel a pivot táblákra. Ezek az elemző táblák a legjobb eszközök egy analitikus ember kezében (ha Te nem vagy az, remélem vannak ilyen vezetőid). A profitelemzésre például ez egy kiváló eszköz és mi nagyon szeretjük, mert nagyon gyorsan a mélyére lehet ásni a problémáknak, egyúttal jól lehet prezentálni az ügyfél számára is.
  • Többször szó volt már a megfelelő üzenetkezelésről. Annak ellenére, hogy sok BI-os úgy tartja, ez nem klasszikus üzleti intelligencia funkció, szerintem alapvető kontrolling eszköz. Szintén egy értékesítési bemutatón történt, amikor az egyik kolléga összerakott egy kimutatást arról, hány olyan szállítólevél van, ami nem volt soha kiszámlázva. Több 10 millió Ft értékű hasonló szállítólevelet hozott fel a lista, mire az ügyvezető felpattant és rögtön elkezdett telefonálgatni. Ez az az eset, amikor a BI már akkor megtérül, mielőtt még használni kezdted volna. Szóval állíts be egy üzenetküldést arra, ha 3 napig nincs kiszámlázva egy szállítóleveled! Vagy ha szállítási határidő (vagy fizetési határidő) letelt küldhet a rendszer automatikus riasztásokat nem csak a saját kollégáidnak, hanem akár a partnereknek is.
  • Nem kötelező, de jó ha a terveidet is a BI-ban tudod tartani. Ha az éves, negyedéves vagy havi terveidet a BI-ban rakod össze, akkor a valós adataiddal folyamatosan össze tudod hasonlítani és sokkal gördülékenyebbek lesznek a vezetői megbeszélések.
  • Ha az adott BI mindezeket a funkciókat tudja, akkor le kell tesztelned a BI mögött lévő csapatot. Add nekik oda egy problémádat, csináljanak rá vizualizációt és küldjék el neked e-mailben! Érdemes komolyan venned ezt a feladatot és olyan kérdést feltenni, ami valóban érdekel és nem lehet triviálisan kinyerni az ügyviteli adatok közül. Egy ilyen feladatnak bele kell férnie az IT cég értékesítési büdzséjébe, szóval ezért a jobbaknál fizetned sem kell.

Ha mindezen a vizsgán átment a szállítód, úgy bátran belevághatsz a projektbe. Természetesen a rendszer ára is számít, de azt soha ne felejtsd el, hogy Te most egy olyan eszközt veszel, amivel pénzt fogsz keresni, méghozzá sokkal többet, mint amibe a BI kerül, a céged pedig feltarthatatlanul fog haladni a növekedés útján.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Ne vegyél robotot! – Itt az igazi Ipar 4.0

Mi az Ipar 4.0? Képzelj el egy önvezető autót, ami nem csak a munkába visz el, hanem amíg Te dolgozol megtankol és bevásárol az áruházban, majd érted jön a munkaidő végén. Most pedig képzeld el a gyártó cégedet, amint önmagát vezeti: meghozza azokat az operatív...

Dyntell Bi üzleti intelligencia rendszer

Ösztönös cégvezetés helyett válaszd az adatelemzést. Hozz megalapozott üzleti döntéseket a megfelelő időben, a megfelelő adatok alapján.

KAPCSOLAT

1117 Budapest INFOPARK, Gábor Dénes u. 2. D/I

4024 Debrecen, Csapó utca 28. Pulykakakas irodaház

info@dyntellbi.hu

KÖVESS MINKET!

ÍRJ NEKÜNK!




Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

Copyright 2019 © Dyntell Magyarország

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.



Profi Tető Kft. esettanulmány

A Profi Tető Kft. 2017-ben kezdte el használni a Dyntell Bi rendszert, gyakorlatilag minden lekérdezésüket ennek segítségével végzik. Ez idő alatt legalább 500 adathalmazt és 300 lekérdezést készítettek. Az árrés elemzésén, pénzügyi nézeteken (pl. kintlévőségek), készletértékeken…



Matic esettanulmány

A Matic Kft. 1992-ben alakult, 1998-ban a Horváth Rt. Cégcsoport tulajdonába került, és jelenleg is a cégcsoport tagjaként tevékenykedik. 30%-ban saját termékek gyártásával (pénztárgépfiókok, kazetták, trezorok, műszerszekrények, műszerdobozok)…



Costa Coffee esettanulmány

Az L-Coffee Kft. 2011-ben alakult, a brit Costa kávéház lánc magyarországi képviselője, 29 üzlettel itthon, főként Budapesten és környékén. Az L-Coffee Kft. az egyes kávézóik (Costa Coffee) forgalmát egymástól függetlenül rögzítő kasszarendszereik leváltására keresett központosított…


Tudd meg hogyan tegyél szert behozhatatlan versenyelőnyre az MI használatával? - Dyntell BI előadás
Tudd meg, hogyan tegyél szert behozhatatlan versenyelőnyre az MI használatával?
Gyere el INGYENES előadásunkra!
Név
Beosztás
Email cím
Telefonszám
Cégnév
Üzenet
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Név
Email
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
Név
Email
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Név
Email
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
Név
Email
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Név
Email
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
Név
Email
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Név
Email
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
Név
Email
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Név
Email
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
Név
Email
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Név
Email
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
Név
Email
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Név
Email
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
Név
Email
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Név
Email
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
A TELJES ESETTANULMÁNY ELOLVASÁSÁHOZ KÉRLEK, IRATKOZZ FEL!
Név
Email
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
MI A BAJ AZ ÖSZTÖNÖS CÉGVEZETÉSSEL A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA KORÁBAN? - Dyntell BI előadás
2019. július 16. kedd | Hotel Continental, Budapest
Érdekel hogyan tehetsz szert versenyelőnyre az MI használatával?
Gyere el INGYENES előadásunkra!