Főoldal » Automatizálás Ipar 4.0 » Ne vegyél robotot! – Itt az igazi Ipar 4.0

Ne vegyél robotot! – Itt az igazi Ipar 4.0

2019. máj 8. | Automatizálás Ipar 4.0 | 0 hozzászólás

Mi az Ipar 4.0? Képzelj el egy önvezető autót, ami nem csak a munkába visz el, hanem amíg Te dolgozol megtankol és bevásárol az áruházban, majd érted jön a munkaidő végén. És most képzeld el a gyártó cégedet, amint önmagát vezeti. Meghozzá azokat az operatív döntéseket, amik folyamatosan szükségesek, ellenőrzi a dolgozóidat, a gépeidet, és információt szállít Neked a stratégiai döntéseidhez.

Az Ipar 4.0 3 fő területen lehet profittermelő egy KKV-nál:

  1. Automatizált adatgyűjtés (az ügyviteli rendszered egyik gyenge pontja az, hogy az adatok nem, vagy nem megfelelően kerülnek bele).
  2. Emberi munka kiváltása, emberi hatékonyság növelése (nem minden dolgozó azt csinálja, amit kellene, vagy nem úgy, ahogyan kellene).
  3. Információ és kontroll biztosítása (az óriási adattömegből nehéz informatikai támogatás nélkül kiszűrni azokat az információkat, amik a folyamatok átalakításával a nyereségesség növeléséhez vezetnek, akár néhány órán belül).

Manapság Magyarországon az Ipar 4.0 nagyon felkapott téma és sok cégvezető ezt a robotok alkalmazásával azonosítja, gyakran azzal hárítják az Ipar 4.0-ás beruházást, hogy az csak a multiknál érdekes és nagyon drága. Ezek tévhitek, pedig a magyar gyártó KKV-knál nagyon fontos lenne megbarátkozni ezzel a koncepcióval, mert a termelékenységük növelésének ez a legfontosabb kulcsa. A magyarországon tevékenykedő multik termelékenysége az Európai átlag fölött van általában, de ebben a mérőszámban az országunk mégis nagyon rosszul teljesít, mert a kisebb cégek siralmas számai ezt lerontják.

A termelékenység – mint azt bizonyára tudod – az output és a ráfordítás hányadosa, vagyis akkor alacsony, ha kis eredményt produkálunk és mindezen sokat (vagy sokan) kell dolgoznunk.

Az ábrán jól látszik, hogy a 2008-as válság óta a magyar cégek termelékenysége nagyon kis mértékben nő és a kkv-k ebben sajnos a sor legvégén kullognak. Vegyük észre a grafikonon, hogy itt az origo a 2000-es év termelékenysége, ami a közép európai országoknál sokkal alacsonyabb volt, mint az EUs átlag, ezért tudták a közép európaiak meredeken növelni a termelékenységüket, ami szlovák, cseh és lengyel szomszédainknál azóta is töretlenül folytatódik.

Hogy nálunk nem, azért hibáztathatjuk a kormányt, az országunk természeti adottságait vagy a magyar emberek természetét, de a helyzet sokkal egyszerűbb. Tőlünk északra a cégvezetők általában a hatékonyság növelése érdekében hozzák meg döntéseiket, nálunk gyakran előfordul, hogy csak azért pályázunk egy gépre, mert éppen van rá pályázat és utána nem gond, ha nincs is rá rendelésünk és csak porosodik az üzem egyik sarkában.

De mondok a termelékenységnél egy egyszerűbb fogalmat, ami szerintem jobb mérőszám, ez pedig a profit. Na, ezen segíthetne az Ipar 4.0-ás rendszerek bevezetése a magyar gyártó cégeknél. Talán a legnagyobb tévhit, hogy az ipar 4.0 sokak szemében pusztán a robotokban merül ki, mondván, a gyártási hatékonyságban messze felülmúlják az emberi munkaerőt.

A mérvadó Bloomberg magazin szerzője, Rafaela Lindeberg szerint azonban nemhogy korreláció mutatkozna a termelékenység hatékonysága és a robotok száma között, épp ellenkezőleg. 20 évvel ezelőtt jelentősen nagyobb volt a produktivitás az USA gyáraiban, pedig a robotok száma időközben meghétszereződött.

Az Ipar 4.0 sokkal inkább a már meglévő adataid elemzését jelenti, amit fel tudsz használni a termelékenységed növelésére. Mert sem a gépeid, sem a dolgozóid nem dolgoznak hatékonyan, ráadásul a vállalatirányítási rendszeredben ott van az adatok nagy része, amiből egy megfelelő rendszerrel levonhatóak a következtetések, és el tudod kezdeni növelni a hatékonyságodat.

A Dyntell álláspontja, hogy az ipar 4.0 nem a robotok, hanem az intelligens üzleti rendszerek alkalmazását jelenti elsősorban. Ahhoz, hogy átlássuk, miben áll egy BI- (business intelligence) rendszer produktivitása, bontsuk is le mindjárt négy szintre a munkáját:

  1. Ügyviteli rendszerünkben folyamatosan számtalan adat gyűlik különféle vállalati területekről, többek között pénzügyről, gyártásról, gyártó üzem(ek) munkájáról, mindezek pedig egyesíthetők egy közös elemző rendszerben.
  2. Az adatgyűjtést követi az adatok elemzése részletes, a vezetők számára dedikált kimutatásokkal. A változásokra való gyors reakciónak előfeltétele, ha egy menedzser minden reggel látja a legfontosabb mutatószámokat és a tervtől való eltéréseket.
  3. Beállítjuk azokat a határértékeket, amelyek túllépésekor a szoftver azonnal figyelmezteti a megfelelő jogosultságú személyt. Ez a funkció képes teljes kontrollt és a beavatkozás azonnali lehetőségét adni a vezető kezébe.
  4. Megtanítva az adatok mintázatát a gépi tanuló algoritmusoknak, képesek leszünk előre jelezni a várható rendelési mennyiséget, az alapanyagár-változásokat, vagy épp javaslatot teszünk arra, hogy mikor váltsa át pénzügyesünk az eurót forintra.

Az ügyviteli rendszer, így a Dyntell BI azonnali diagnózist ad, amelyben a vezető valós időben látja az adatokat, platformtól függetlenül. Finomhangolt döntéstámogató rendszer, amelynek révén azonnal lekérhetők egyes adatok és mérések gyártógépeinkről.

A dolgozód elmegy egy multihoz dolgozni, mert ott több lesz a fizetése. Te nem tudod megengedni azt a fizetést, mint amit a multi ad, mert nálad a dolgozók egyszerűen nem termelik meg azt az értéket. Ez nem azért van, mert a multinak nagyon sok pénze van, hanem azért mert ott az alkalmazottak rá vannak kényszerítve a hatékony munkavégzésre, kontroll alatt vannak. Nálad pedig  nincsenek meg azok az alapvető rendszerek, amik a kontrollhoz nélkülözhetetlenek.

Szenzorok a gyártásban

A vevői elégedettség egyik legfontosabb alappillére a szállítási határidő tartása, ami napjainkban egyre inkább sérül a munkaerőhiány miatt. Vagy egy alapanyagra kell várni, vagy nincs elég ember ahhoz, hogy minden gép üzemeljen, de sokszor nem tervezett karbantartások miatt állnak a gépek.

Megoldásként többnyire a gyártógépek szenzorokkal történő felszerelése javasolható, hiszen a mért adatokkal összevetve az ERP-rendszer egyéb információit, hatékonyan menedzselhető a gyártás. Meghatározhatjuk például selejtgyártásunk okát, ha a fröccsöntő gépen az egy időintervallumban gyártott jó és rossz termékek darabszáma mellett látható a maghőmérséklet is.

Vagy lássuk el rezgésszenzorokkal lézervágó gépeinket, majd vegyük ezek értékeihez – egymáshoz viszonyítva a lejelentett jó és rossz darabszámokat – ERP-rendszerünkből a lézert követő sorjázási műveletet, így a szenzorok által mért, valamint az ERP-rendszerben tárolt információkból együttesen visszajelzést kaphatunk a selejtek okairól, és még időben tudunk beavatkozni.

Az üzleti intelligencia rendszer valós időben tudja fogadni az adatokat a szenzoroktól és a vállalatirányítási rendszerünkből egyaránt, és a jobb rendszerek rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy a trendeket is figyelik, és nem csak akkor tudnak jelezni, ha már a baj bekövetkezett, hanem akkor is, ha olyan trend látszik, ami problémához vezethet.

Viszonylag kis költséggel kiépíthető egy olyan szenzoros rendszer, amely képes akár heterogén gépparktól érkező jelek fogadására, fizikai jellemzők mérésére, és szinte kimeríthetetlen potenciállal bír ezen a területen. Megmér, tárol, a tárolt információkat felhasználja, és visszajelzést ad a különböző részlegeknek, vezetőknek.

Gyártási üzleti intelligencia rendszer alkalmazási lehetőségei

Az alábbiakban nézzünk néhány olyan területet, ahol a gyártásból érkező információk (szenzorokból, gépekből, vállalatirányítási rendszerből) az üzleti intelligencia rendszerbe bekötve növelni tudják a hatékonyságot.

Prediktív karbantartás: Nagyon nem mindegy, hogy mikor veszünk észre egy hibát. Megfelelő időben, vagy csak miután már komoly károkat okozott? 300 vagy 3000 eurós gépalkatrészt kell cserélnünk? Időben meg tudjuk rendelni a cserealkatrészt, vagy 3 hétig állni fog a gépünk?

Alapanyag-felhasználások és késztermék-bevételezések automatizálása: A legtöbb vállalat ma már ERP-rendszerek segítségével éli mindennapjait. Ahhoz azonban, hogy valamit is érjen ez a rendszer egy termelőüzemben, a gépekre kiadott alapanyagot és az onnan bevett késztermékeket be kell rögzíteni, vissza kell írni a rendszerbe. Manuális adatbevitellel nagyon sok emberidő veszhet kárba, és számítani kell az adminisztráció pontatlanságára is. Bizonyos esetekben ezek az adatfelvitelek egy jó üzleti intelligencia rendszerrel automatizálhatók.

Selejtek csökkentése, selejt okok meghatározása: A rendszer az időben összetartozó mérési értékek elemzésével képes meghatározni a selejtgyártás legtöbb és legjellemzőbb okait. A lejelentett selejteket és a gépek üzemi paramétereit vizsgálja folyamatosan egy gépi mélytanuló algoritmus.

Adaptív gyártástervezés: Ez az Ipar 4.0 koncepció beteljesülése, ugyanis a gyártási üzleti intelligencia rendszer valójában az egyes gyártógépek között is kapcsolatot teremt, és segítségével dinamikusan átszervezhető a gyártás.

Gépjogosultság-kezelés: Elérhető, hogy csak azok a személyek tudjanak például elindítani egy gépet, akiknek van rá „jogosítványuk”. A rendszer továbbá naplózza, melyik gépen mikor, ki dolgozott, és ha a megrendelő úgy kéri, akkor a rendszer képes figyelni és tárolni, milyen paraméterekkel, beállításokkal használták a gépeket. A túlhajtások, a géphibajelzések és az állásidők is személyhez köthetőek.  

Humán teljesítmények növelése: Amennyiben a megfelelő helyre tudunk visszaadni az adott csoport számára fontos információkat, például hogy milyen alapanyagból kell dolgozni, az pontosan hol található, mennyi ideje van még az adott gyártás befejezésére, vagy ha szériagyártásról van szó, akkor hány darabból hányat gyártott már le, és egyébként a norma szerint hány darabnál kellene tartania, akkor akár 15-20 százalékkal is hatékonyabbá tehető a gyártás. Mindemellett a dolgozók tevékenysége, mozgása is nyomon követhető és elemezhető. 

“Nálunk minden rendben van”

„Már megint egy szoftver, de mire jó ez nekem? A legmodernebb forgácsoló- és lézervágó gépekkel és a legjobb szakemberekkel vagyunk felszerelkezve, akik mögött 20-30 év szakmai tapasztalat áll. Persze, adódnak problémáink nap mint nap, sokszor egy téboly a cégüzemeltetés, néha reklamálnak a vevőink, és olykor vannak szállítási, ajánlatadási problémáink is, vesztettünk már el projekteket; és tény, hogy sosincs idő semmire, de akkor is üzemelünk, és időnként a profitban is fejlődünk. Így ment ez régen is, de még megvagyunk, nem kell ide nekünk szoftver. Van vállalatirányítási rendszerünk is, igaz azzal is vannak problémák, de annyi időt és pénzt elköltöttünk rá, hogy már akkor gyomorgörcsöm van ha rágondolok.” – mondja, gondolja a magyar gyártó cég tulajdonosa.

Szemléletváltásra van szükség, hogy a fenti elveket vallók is fel tudjanak zárkózni az egyre növekvő többséghez, akik évről évre komoly fejlesztésekbe fognak az IT és azon belül is a vállalatirányítási rendszerük (ERP) terén. Komplex és szerteágazó út vezet persze idáig, amelyet a cégvezetők sem mind látnak át, épp ezért a szolgáltatók feladata, hogy a szoftver nyelvére fordítsák ezeket a folyamatokat.

A hazai piac tele van nagyszerű cégekkel és szakemberekkel, óriási tudás halmozódik fel egy-egy gyárban, de az elkövetkező évek versenyében a szakértelem már nem lesz elegendő. Minden ország iparára saját szakemberei kell hogy vigyázzanak, folyamatos fejlődésben és biztonságban tartva azt. Most még csak az a kérdés, vajon mennyivel lett volna több profitunk egy szoftver támogatásával, míg egy-két év múlva már akár a cég létezése is a tét lehet.

Digitalizáció minden szegmensben

Az IT ma már nem csak a hálózatról, a PC-kről és a rendszergazdákról szól, akik érthetetlen nyelven magyaráznak, és a vírusoktól mentenek meg minket. Az IT úgy hálózza be a mindennapjainkat, ahogy egy cég minden apró szegmensét is: digitálisan kell lejelenteni a környezetvédelmi termékdíjat, a NAV-bevallást, az EKÁER-t, itt az online számla, az EDI, az e-számla, és a listának messze nincs vége.

Például már ma is több ügyfél úgy lehet beszállítója egy-egy multinacionális vállalatnak, hogy digitális felületeket és kapcsolatokat biztosít számukra a saját vállalatirányítási rendszerében; a nagyobb vevők pedig online, digitálisan végzik termékeik nyomon követését.

Csodálkozva nézzük a mai 5-6 éves gyerekeket, akik még olvasni sem tudnak, de olyan határozottsággal nyomkodják a telefont, játszanak virtuális játékokkal, hogy számunkra az elképesztő. Nos, ennek a szoftvertechnológiára igen fogékony generációnak az előfutárai most kerülnek ki a munkaerőpiacra. Őket többek között arról lehet majd megismerni, hogy bár nem programozóként végeztek, de játszva boldogulnak mindennel, ami szoftver.

Ha ezek az emberek közép- vagy felső vezetői pozícióba kerülnek, nagyon szépen fognak tudni játszani a vállalatirányítási rendszer nevű hangszeren, és játszanak is, mert a konkurenciánál ugyanez fog történni. Ma sok esetben a rendszer csak úgy ott van a vállalatoknál, amelyek annak minimális részét használják ki, mivel a mai vezetőknek senki sem tanította meg, hogyan kell egy ERP-t jól használni.

Olyan generáció tör azonban most előre, amelynek tagjai erősen megreformálják az ipart, hiszen az informatika, azon belül is az alkalmazásfejlesztés és az intelligens szoftverek világa a következő négy évben fog igazán fénysebességre váltani.

Egy modern autó a pályán

Adatelemző üzleti intelligencia rendszer nélkül egy cég ma pont olyan a piacon, mintha egy Forma–1-es versenypályán kóborolna egy lovaskocsi. Amíg minden versenyzőnek lovaskocsija van, addig semmi probléma. De abban a pillanatban, ahogy megjelenik egy csúcskategóriás sportautó, és tövig nyomja a gázt, a lovaskocsinak esélye sem marad. Márpedig továbbra is lesznek, akik autóra váltanak, egyre inkább uralva a piacot, és lesznek a lovaskocsisok, akik nem értik, mi történik körülöttük: „De hiszen nálunk óriási tudás és több évtizedes tapasztalat van felhalmozva…” – igen ám, de közben megváltozott a világ, és főleg a versenytársak.

A valóság az, hogy ezek a cégek annak tudatában vannak, hogy korszerű gépekkel és jó emberekkel lehetnek hatékonyak, viszont nem ismerik eléggé azokat az informatikai megoldásokat, amelyek mások erejét, versenyelőnyét és biztonságát adják, így rövid időn belül ki is fognak esni a versenyből a „lovaskocsik”. Hiszen attól, hogy Ferrari motort és Corvette kerekeket szerelünk a lovaskocsira, alapjaiban ugyanaz marad, lásd részmegoldások, szigetrendszerek.

Példák a hatékonyság-növelésére

  1. Az első esettanulmány egy olyan ügyfelemről, ahol a tulajdonos-ügyvezető egy mérnök végzettségű zseniális szakember – nevezzük Zsoltnak -, aki egy nagy multinak és több KKV-nak gyárt kisszériás termékeket, nagyon jó minőségben.

Néhány éve, amikor először találkoztunk, a bevételének oroszlánrésze a multitól jött, aki viszonylag nagy fizetési határidővel, de rendszeresen fizetett. Zsolt azért keresett meg engem, mert úgy érezte, hogy az év végén mindig sokkal kevesebb pénze marad, mint amennyinek kellene (Neked is ismerős az érzés?). A multinak kötött árakon, kis árréssel dolgozott, a többieknek pedig egy ajánlatadó szoftverrel számolta ki az ajánlati árat, ahol mindig jócskán számolt árrést.

Miután összeraktuk a kimutatásokat, számomra világossá vált a helyzet, Zsolt mégsem hitt nekem és nem tette meg akkor azt a lépést, amit javasoltam neki (úgy gondolta, hogy nincs elegendő adat a rendszerben ehhez a konklúzióhoz. Fél év után hívott újra – és bár kicsit sértődött voltam – de megcsináltuk újra az önköltség-elemzést. A javaslatom ugyanaz volt, és Zsolt akkor már tényleg meglépte azt.

A forgalma közel harmadára esett vissza, viszont év végén 10%-kal több pénz maradt a zsebében, mint előző évben. Azóta Zsolt cégének a forgalma már messze túlnőtt minden határt, a profitértéke pedig még számomra is meglepő.

Mit javasoltam Zsoltnak?

Az elemzések alapján egyértelműen kiderült, hogy a multinak veszteséggel gyárt Zsolt cége. Az ár nyomott volt és bár látszólag volt rajta némi profit, de:

  • a sok selejt,
  • a halasztott fizetés miatt a beszerzett alapanyagok kamata
  • és a legjobb mérnökök munkabére

jócskán negatív irányba vitték (egyéb más faktorok mellett) a multinak történő szállítást. Kiderült tehát, hogy a KKV vevők tartják el Zsolt cégét.

A javaslatnak fontos aspektusa volt, hogy láttam, Zsolték valóban nagyon jó minőségű terméket gyártanak. Azt mondtam, hogy egyszerűen mondják fel a multinak történő szállításaikat (szerencsére ezt a szerződésük viszonylag egyszerűvé tette), kivéve egyetlen termékcsoportot, amit nyereséggel gyártottak. Kiszelektáltunk még néhány más vevőt is, az eredmény pedig döbbenetes lett: kevesebb munkával jóval többet keresett Zsolt és cége.

3 hónap sem telt bele és a multi magasabb árakkal is szerződést kötött, és azóta – Zsolt szerint – jobban meg is becsülik őket, mint beszállítókat.

Az alábbi képen egy egyszerű példát (ami nem Zsolt rendszeréből származik) láthatsz egy cikkcsoportonkénti önköltség grafikonra (az ilyen chart-okat hívják vízesés grafikonoknak). Az a jó, ha az egyes oszlopokba “le lehet fúrni”, azaz meg lehet nézni, hogy adott cikkcsoportban melyik cikk viszi el rossz irányba az önköltséget. Az ilyen grafikonok (ha helyes adatokat tartalmaznak) óriási segítséget jelentenek a vezetői munkában.

Ez a történet az üzleti intelligencia területéhez tartozik, ami sokat segít Zsoltnak abban, hogy hogyan tegye automatizálttá az adatok kinyerését egyenesen a gépekből, és hogyan kontrollálja a dolgozóit, akik sajnos nem mindig azt csinálták, amit kellett volna.

  1. Néhány éve egy multinál a gyártási adatok vizualizálásával bíztak meg bennünket. Ez azt jelenti, hogy az adott gyártáshoz tartozó norma és aktuális adatokat kellett kitennünk az üzem területén egy nagy kijelzőkre, hogy a dolgozók is láthassák. A projekt elég hosszan elhúzódott az ERP szállítóval folytatott lassú kommunikáció miatt, de végül sikerült az adatokat áttölteni az üzleti intelligencia rendszerünkbe, és megjelentek a grafikonok az üzemi kijelzőkön.

Következő nap éppen mentem én is ehhez a céghez, és a projektért felelős vezető széles vigyorral mutogatta, hogy milyen óriási mértékben javultak a teljesítmények fél nap alatt. Valami nekem gyanús volt és kértem, hogy nézzük meg a rendszerünkben pontosabban, hogy mi történhetett.

Szóval a találkozás után leültünk a gép elé és megnéztük a BI-ban, hogy hogyan nőttek a gyártott darabszámok és csökkentek a selejtek. Hamarosan kiderült, hogy a hatékonyságnövekedés már jóval a grafikonok megjelenése előtt elkezdődött, és ez nagyon meglepő volt mindkettőnk számára. Ekkor eszembe jutott, hogy az egyik tanácsadó kollégám arról mesélt korábban, hogy a cégnél a dolgozók hogyan kérdezgették őket a telepített monitorokról… és a homlokomra csaptam.

A nagy kijelzőkön középen felül volt egy kis kör alakú rés a beépíthető kamera számára és a dolgozók aggódva kérdezgették a kollégáimtól, hogy az a felvétel hová megy. A kollégáim megmondták az igazat, vagyis hogy nincs beépített kamera egyik monitorban sem, de a dolgozók számára ettől még csak gyanúsabb lett a dolog, és abban a tudatban végezték onnantól a munkájukat, hogy “a főnök figyeli őket”.

Itt az ideje, hogy Te is installálj a gyártócsarnokba néhány kamerának látszó tárgyat, rövid távon ez egy nagyon hatékony teljesítménynövelő módszer.

Hosszú távon sajnos kifinomultabb megoldásokat kell keresned, mert az álkamerák csak korlátozott ideig működnek. A dolgozói teljesítmény vizualizálása a normához képest már sokkal jobban működik hosszú távon is, de ez sem segít azon, hogy lehetnek olyan alkalmazottaid, akik keresik az alkalmat arra, hogy bármit csináljanak, csak ne értékteremtő munkát.

Hetek alatt megtérülhet például egy épületen belüli nyomonkövetési rendszer bevezetése, ami üzemen belül is centiméter pontossággal megmutatja, hogy az adott dolgozó hol tartózkodik. A gyártási programból és az adott dolgozó aktuális tartózkodási helyétől függően egy algoritmus kiszámítja, hogy a dolgozó mikor végezhetett tényleges munkát a munkaidejében. A Dyntellnél számos nyomonkövetési technológia elérhető és természetesen ezek az adatok is az üzleti intelligencia rendszerbe vannak bedrótozva.

Fontos, hogy néhány rendszer a GDPR hatálya alá esik. A jogszerű használathoz részletes leírást és belső folyamati útmutatókat adunk.

Az ipari forradalmak minden esetben az emberekről szóltak, és éppen az emberek fordultak mindig a technológia ellen (tanultunk történelemből a géprombolásokról). A 4. ipari forradalom is elsősorban az emberekről szól, akiknek a munkáját sokkal hatékonyabban ellenőrizhetjük a modern informatikai megoldások segítségével.

Képzeld el a képet, hogy a cégedben mindenki a helyén van és mindenki a legjobb tudása szerint igyekszik értéket teremteni! Ezt a kontrollt adja neked az üzleti intelligencia rendszer.

  1. A legtöbb gyártó cégnél – akikkel találkozom – az egyik legnagyobb probléma az önköltség pontos követése. Aki foglalkozott már ezzel, pontosan tudja, hogy ez miért nem olyan egyszerű a valós világban, mint a tankönyvekben.

És ha felmerül Benned, hogy miért Neked, a vezetőnek kell pl. az önköltség összerakásával küzdenie, akkor ehhez egy fontos szempontot szeretnék adni. Nagyon nem elég az önköltséget, mint számot ismerned, hanem azt is pontosan tudnod kell, hogy hogyan áll össze.

A következő lépés ugyanis az lesz, hogy az önköltségedet csökkenteni szeretnéd. Ezt úgy tudod majd megtenni, hogy néhány összetevőjét (pl. óradíj vagy rezsiköltség) optimalizálnod kell. A költségek összetevőjének bonyolult rendszere egy sokismeretlenes egyenlet, amit több száz termékre nem egyszerű megoldani. Ehhez is segítség az üzleti intelligencia rendszer, ami képes az adatokat feldolgozni, és olyan formában megjeleníteni, hogy könnyedén dönteni tudj az egyes esetekben.

Az üzleti intelligencia (BI) rendszer sokkal rugalmasabb, mint a vállalatirányítási rendszer. Egy jó BI vizualizálja az önköltséged összetevőit, és könnyedén le tudod modellezni a hatását annak, ha bizonyos költségeid csökkennek vagy nőnek. Az üzleti intelligencia rendszer az az eszköz, ami az adatokból információt csinál, és ez biztosít Neked hatalmat a sötét tudatlanság felett.

Az alábbi képen egy olyan grafikon látszik, amelyen látható, hogy az egyes gyártások során milyen okokból keletkeztek selejtek (és persze lefúrható, hogy ez hol történt). Ez a grafikon a Dyntell üzleti intelligencia rendszerével készült és óriási adattömeg van mögötte. Bár egy Excel-el is lehet grafikont készíteni, de az adatelemzéshez a BI rendszerek beépített eszközkészlettel rendelkeznek.

A probléma forrása mindig az információ. Vagy nem tudod időben, vagy hibás, vagy nem értelmezhető, vagy nincs vagy esetleg túl sok van belőle. Fontos, hogy most nem az adatról van szó, hanem az információról.

Hunyd be a szemed, és képzeld el, hogy a kedvenc tengerpartodon ülsz, figyeled a tenger morajlását. Olyan emberekkel vagy ott, akiket szeretsz, de Te éppen a nyugágyban üldögélsz a kellemes árnyékban, a kezedben egy pohár itallal, amit kortyolgatsz.

A melletted fekvő tableted diszkrét hangjelzéssel figyelmeztet, hogy üzeneted érkezett. Kezedbe veszed és látod, hogy egy üzenet arról, hogy az egyik termékednél valami miatt a fedezeti szint egy általad korábban meghatározott határérték alá csökkent. Belépsz egy alkalmazásba, amivel kideríted a probléma okát, és elküldöd a grafikont az asszisztensednek, aki még aznap megoldja. Te pedig szürcsölöd tovább az italodat.

Teljes kontroll – ez az, amit el kell érned a cégedben!

A jó BI rendszer tehát nem csak megjeleníti az információt (vizualizál), hanem üzeneteket, tennivalókat, grafikonokat küld és extrém helyzetekben akár beavatkozik a folyamatokba az informatikai rendszer szintjén. Ahhoz, hogy egy ilyen rendszert vezess be a cégedben, nem kell lecserélned az ügyviteli rendszeredet, hiszen ezek a szoftverek bármilyen adatforráshoz illeszkedni tudnak és ezen rendszerek megtérülési ideje is sokkal rövidebb (általában 1 éven belüli).

A BI tökéletes eszköz lehet a szigetrendszerekből történő konszolidált adatkinyerésre is. Vagyis ha nagyon sok különböző rendszert használnak a cégednél, akkor sokszor első lépésként egyszerűbb a meglévő rendszerekből származó adatokat egy jó BI rendszerrel összeszedni és vizualizálni, mint egy új, egységes integrált rendszert bevezetni.

A BI mutatószámrendszerét meg tudod jeleníteni az üzemben is, ahol a dolgozók láthatják, hogy az adott munkában a norma alatt vagy felett teljesítenek éppen. Ez amellett, hogy erősíti a versenyszellemet, azt a háttérgondolatot is tartalmazza, hogy “ha ezt én látom itt, akkor a főnök is biztosan látja az irodában”. Egy jól kidolgozott gyártóüzemi mutatószám-rendszerrel a tapasztalatom szerint tartósan növelhető a hatékonyság és a termelékenység. És ez Ipar 4.0 a javából!

KÉRDÉSED VAN?

Lépj velünk kapcsolatba!

Mobil: +36 (70) 771-1237

Email: info@dyntellbi.com

Szeretnénk megkönnyíteni a dolgod, így arra kérünk add meg adataid, hogy munkatársunk mielőbb felvehesse veled a kapcsolatot!

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

KÉRJ INGYENES
ÜZLETI RENDSZER FELMÉRÉST

A látogatás során szakértőnk felméri, hogy a cég jelenlegi informatikai rendszere mennyire tudja ellátni információval a döntéshozókat.






Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Elég jó vezető vagy a céged új szintre emeléséhez?

Gino Wickman szerint szinte minden vállalkozó szembesül a cégvezetés során az alábbi 5 frusztrációval (ezek még nem a tesztkérdések) (https://www.amazon.com/Traction-Get-Grip-Your-Business/dp/1936661837) A kontroll hiánya: Nem tartod ellenőrzésed alatt az idődet, a...

Ösztönös cégvezetés helyett válaszd az adatelemzést.
Hozz megalapozott üzleti döntéseket a megfelelő időben, a megfelelő adatok alapján.

1117 Budapest INFOPARK, Gábor Dénes u. 2. D/I

4024 Debrecen, Csapó utca 28. Pulykakakas irodaház

info@dyntellbi.hu

KAPCSOLATFELVÉTEL




Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

Copyright 2019 © Dyntell Magyarország

ERP

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA / BI


Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.



Nincs találat

A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.

További cikkek >


Elég jó vezető vagy a céged új szintre emeléséhez?

Elég jó vezető vagy a céged új szintre emeléséhez?

Gino Wickman szerint szinte minden vállalkozó szembesül a cégvezetés során az alábbi 5 frusztrációval (ezek még nem a tesztkérdések) (https://www.amazon.com/Traction-Get-Grip-Your-Business/dp/1936661837) A kontroll hiánya: Nem tartod ellenőrzésed alatt az idődet, a...

További cikkek >

További cikkek >


Nincs találat

A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.

További cikkek >



Costa Coffee esettanulmány

Az L-Coffee Kft. 2011-ben alakult, a brit Costa kávéház lánc magyarországi képviselője, 29 üzlettel itthon, főként Budapesten és környékén. Az L-Coffee Kft. az egyes kávézóik (Costa Coffee) forgalmát egymástól függetlenül rögzítő kasszarendszereik leváltására keresett központosított…



F.M.F. esettanulmány

Az F.M.F. Fém-és Műanyagfeldolgozó Kft. 1991-ben alakult Püspökladányban. Termékeik közt találhatók folyadékgyűjtők, kiegyenlítő tartályok, légtartályok, hidrogéntároló tartályok és szerelt hűtőberendezések. 2017-ben a céget megvásárolta az amerikai, 30 Mrd USD bevételű Johnson Controls cégcsoport.



SCADA ESETTANULMÁNY

A SCADA Kft.-t két, több évtizedes olajipari tapasztalattal bíró mérnök, Papp Zoltán és Tornyi László alapította 1995-ben azért, hogy ipari termelő vállalatok számára irányítástechnikai, mérnöki szolgáltatásokat nyújtsanak. 2014-re a vállalat 100%-os tulajdonrészt szerzett az ugyancsak ipari…